Szilágyi B. András : Beszélgetés, interjú helyett – Erdély Dániellel
a Spidronoktól a Kabbaláig.
A „Spidron” című kiállítást az egész város láthatta. Amíg el nem függönyözték a Budapest Galériáta ablakait, a hetesről tökéletesen látszódtak a kavargó alakzatok, háromszögből hatszöggé, majd spirállá rendeződő geometrikus formák. Amikor Erdély Dániel megérkezik, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy a gondosan szerkesztett kérdések – miként a spidronok, hamar kavarogni kezdenek, majd sajátos rendszerbe állnak össze, melyben 26 év története rajzolódik ki egy sajátos „köztes” intellektuális térben, többek közt Erdély Miklóssal, az apával a háttérben, akinek emlékére Erdély Dániel filmmel is készül.
A matematika, geometria már akkor művészetnek számított, mikor még a „képzőművészet” gondolata meg sem fordult a gondolkodó fejekben. Az igazi művész költő volt, rétor és matematikus, s ha mindez egyszerre volt jelen, filozófus. Olyan ember, aki a világ működését érti (?), s egy felettünk álló rendszerbe nyújt betekintést. Aztán jött vagy ötszáz év szünet (?), majd a XX. század, ahol művészek újra elkezdtek foglalkozni a művészet tudatos, szerkesztett mivoltával. Az absztrakt művészet úttörői egyaránt „matematikai művészetet” műveltek.
1979-ben, Rubik Ernő formatan óráján Erdély Dániel elkészített egy feladatot formatanulmányt, amely az elmúlt 26 évben egyedülálló nemzetközi karriert futott be. Matematikusok, fizikusok, kristályszerkezettel foglalkozó tudósok számára hat az újdonság erejével, egy végső soron nagyon egyszerű alakzat. A spidron egymásra szerkesztett egyenlőszárú és egyenlő oldalú háromszögekből épül fel, és olyan sokoldalúan variálható, hogy művészi, dekoratív funkciót szintugyanúgy képes betölteni, mint ahogy bonyolult térgeometriai feladatok problémák megoldására is alkalmassá válik. Természetesen, miként minden (sok, több, legtöbb) tudományos vívmány, metafizikai gondolatok ébresztője is egyben.
Ha a spidronra mint összetett alakzatra tekintünk, hamar kiderül, hogy a kapcsolódó gondolatok is hasonlóan összetettek. Ahogy az alakzatok és variációk végtelen lehetőségét nyújtja a spidron, az általa felállítható „mentális alakzatok” száma is végtelen. Ha akarom, interpretálhatom a „geometrikus ornamentális művészet” egyik legújabb, és ennek az évszázados fogalomnak újra értelmet adó képviselőjeként. A három dimenziós grafikában is új fejezetet nyitnak a spidronok, hiszen modellezésük kivételes munkával jöhetett létre, és egyéb, hasonló alakzatok modellezésére alkalmas program továbbfejlesztését igényelte. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az egymásba karoló semispidronok (félspidronok) egy Dávid-csillagban egyesülnek: egy szerkesztett geometriai forma a művész kifejezett szándékától függetlenül, pusztán a felettünk álló matematikai törvényszerűségeknek engedelmeskedve az egyik legősibb vallási szimbólumot adja ki. Ha viszont a spidronok „bemozgatása” által kiadott térbeli alakzatokat tekintjük, egyszerre mutatnak mesterséges kristályszerkezeteket, és fizikai viselkedésük a fénnyel kapcsolatban is egész különleges.
Voltaképp tehát mik a spidronok, és ki Erdély Dániel? Hogy lehet, hogy a kortárs magyar képzőművészet egyik legbohémabb (? Ez a legjobb szó?) alkotójának, Erdély Miklósnak a fia látszólag szinte szöges ellentétét műveli annak, amit édesapja a ’70-es, ’80-as években képviselt, s mely köré egész mítosz nőtt az utóbbi években.
- Sokan félreértik apámat. Úgy Anélkül épült köré az „Erdély-mítosz”, hogy voltaképp ennek az ő személyiségéhez valódi köze lett volna. Mindenféleképp ellentétes személyiség volt: egyszerre volt benne szerénység és egyfajta kivagyiság. Miközben sokan éppen valahol táncolni látták, vagy amint a provokatív performanszokat mutat be ait műveli, valójában egy visszahúzódó, szerény és finom személyiség is volt, aki nagyon mélyen gondolkodik és befelé él. Ő építészként, műszaki emberként végzett, nagyapámmalmnak közözsen még tégla szabadalmuk is volt, szóval a „feltalálói” vonal már jelen van egy ideje a családban. Az igazi Erdély Miklóstól sem áll túl távol az, amit én művelek.
- Szereted Bachot?
- Rajongok érte! De miért kérdezed?
- Ezt a kiállítást, és az általad képviselt művészetet látva akaratlanul is Bach jut eszembe, akinek végső soron a matematikához ugyanúgy köze volt, mint a zeneművészethez. Az is érdekes, ahogy az általad művelt szerkesztésekben van egyfajta furcsa szakralitás. Olyan alapdolgok érvényesülnek, mint a metafizikai „hármasság”, illetve a legősibb, hármas építkezés, a végtelenbe mutató formák, a sűrítés ritkítás…
- Érdekesek ezek a dolgok. A hármasság ugye mindenütt jelen van, vallásban, matematikában, zenében. Végső soron, amikor először csináltam spidront, magam is meglepve vettem észre, hogy voltaképp tökéletes Dávid-csillagot formáz. Technikailag viszont az is érdekes, hogy ahhoz, hogy három (már megint három…) dimenzióban jelenhessen meg ez a forma, a papír közepét ki kellett vágni, egy lyukat kellett létrehozni, mert a spidron közepe tulajdonképpen a végtelenségbe torkollik, soha nincs vége. Sokan lehet hogy pontosan azért nem foglalkoznak tökéletes formákkal, mert az ötágú csillag, Dávid-csillag, kereszt, „foglaltak”. Kulturális védjegyek, és nem pusztán geometriai alakzatok. Ezek a politikai és kulturális gátlások kétségtelenül működnek. Ugyanakkor érdekes, hogy például a jin-jang forma is egy tökéletes spirálalakzat keresztmetszete. Így még ez is utal valamilyen ősi, kultúra és civilizáció előtti állapotra. A víz is ilyen: a vízcsöpp tökéletesen függőlegesen esik a tökéletes vízszintesbe, mely maga a víz felülete, így keresztformát alkotnak.
- Hasonló a kapcsolat a művészet és matematika között? A matematika törvényei jelennek meg a művészetben is? A spidronok szerinted hol vannak?
- Voltaképp a spidronok még csak nem is igazán síkidomok, hisz nem mondható el róluk, hogy véges oldaluk, véges kerületük van, bár a területük érdekes módon mérhető, azaz meghatározható formák. A kvantumlogika szakembere számára csupán úgynevezett processzusok, olyan műveletsorok nyomai, amelyeknek csak a folyamatát lehet leírni, a végeredményét sohasem. mivel mérettartó deformációt jelentenek. A spidronokból álló térbeli alakzatok oldalai visszateríthetők a síkba. A legutóbb derült ki, hogy az úgynevezett „platóni testek” két, egymással egybevágó, tükörszimmetrikus félre bonthatóak spidronokból szerkesztett fészekfelületekkel. Szóval még itt is csatlakozik valami nagyon ősi és valami nagyon új dolog. Az „éderek” tehéát négy karú, mind és 6 hat karú spidronnal elszeletelhetők.
- Az elmúlt 26 év sok idő. Hogyan jutott el a spidron az iskolai feladattól a kanadai Bridges konferenciáig?
- A 26 év során folyamatosan jelen volt, de hát rengeteg dolgot csináltam, csinálok én ezen kívül is… 1990 körül az USA-ba mentem és az ottani 4 hónap alatt jóformán csak a spidronokkal foglalkoztam. Akkor sikerült összeállítanom az első középpontosan szimmetrikus héjszerkezetet. Ez egy nagy ugrás volt a fejlesztésben. azóta A legutóbbi években ismét jórészt ez a fő dolgom, bár nem szeretnék én lenni a „Spidronman”, mint egy „két lábon járó rubik-kocka”. Az USA-ból hazatérve Dárdayi Zsuzsán Preiser Klára textilművésznőn keresztül megismertem Christiana Grigorescut, egy román optikai fizikusnőt, aki szintén ráharapott a spidronokra. Abban maradtunk, hogy ezt be kell mutatni a természettudományios szakmai közönségnek is. Aztán 1998-ban a Jeruzsálemben szervezett XII.Nemzetközi Kristálynövesztési Világkonferencia bizottsága elfogadta az előadásom kivonatát. 80 világhíres fizikus előtt mutattam be a spidronokat.
- A spidron tehát egyre inkább egy nemzetközi csapat közös ügye is. Kikkel működsz együtt Grigorescu asszonyon kívül?
- Ó nagyon sokakkal. Amikor az előadásomra készültem, szerettem volna, ha ezt az egész dolgot meg tudom grafikusan is jeleníteni. Ehhez ugye 3D-s dolgokra szoftverre van szükség. Nagy nehezen Sok keresgélés után egy szerencsés véletlen folytán jutottam el egy spanyol céghez, amelyik ilyennelprogram terjesztésével foglalkozott. Ott találkoztamŐk ajánlottak egy holland szakemberrel, Rinus Roelofs-szalfigyelmébe, aki mellesleg a Leonardo hagyaték digitalizálásával szerkezetek számítógépes változatainak és demonstrációinak az elkészítésével is foglalkozik. Neki több mint két hónapot vett igénybe, amíg elkészítette az első mozgó spidronokat. megjeleníteni képes programot. Azóta több mint 1500 levelet váltottunk közben. Ő ismertetett össze végül egy másik holland üzletemberrel, aki amatőr matematikusként nagyon érdeklődött a munkáim iránt. számítógépes szakemberrel,, és ő aztán felajánlotta, hogy az eddig csak kicsi papírhajtogatásként meglévő téralakzatot kivitelezteti nagy méretben, fából. Meghívtak Baarnba, az Esher és Mondrian hagyatékot kezelő Ars and Mathesis nevű intézetbe alapítvány éves találkozójára, ahol szántuk, a cél az volt, hogy az konferencián már ott legyen kiállítva. felkértek, hogy vegyek részt idén júliusban Észak Hollandiában egy szabadtéri szobor és environment kiállításon egy spidronszoborral. Csak a terveket kérték, a kivitelezést maguk vállalták volna. Aztán egy hónappal korábban még nem volt semmi. Hollandiában nem tudták kivitelezni a plasztikát, ezért átvitették a terveket Németországba, de ott sem tudtak vele mit kezdeni. Aztán gondoltam, hogy lemondok a magam hasznáról, és végül egy asztalos haverommal itt Magyarországon csináltuk meg a szobrot minden gond nélkül őrült feszített tempóban 3 hét alatt a matematikus üzletember szakmai és anyagi támogatásával. A pénz annyira volt elég, hogy legyártottuk és kiszállítottuk Baarn-ba Leeuwardenbe a szobrot. Ez mai napig a legnagyobb spidrohedron. (A napokban készül el az a 4,5 m átmérőjű spidronplasztika, amely a Jövő Házának előcsarnokát fogja díszíteni a Millenáris Parkban)
- Említetted, hogy sok minden mást is csinálsz…
- A kilencvenes években az Internet magyaországi bevezetésnépszerűsítésével foglalkoztam. Éppen tíz évvel ezelőtt, 1996-ban, szökőnapon tartottuk a Budapest Galériában az első Internet-bemutatót. Részt vettem többek között a FreeMail létrehozásában is. Manapság bölcsész vagyok… Felvételiztem az Iparművészeti Egyetemre - ahol egyébként végeztem - a DLA képzésre, de nem vettek föl…
- Komolyan?!
- Túl tudományos a programprojektem, mondták, és így nem tudtam visszamenni egykori iskolámba azzal a témával, ami híressé tet sikert hozottt, és ami voltaképp a falai közt született. Úgy tűnik matematikusnak művész, míg művésznek túlságosan matematikus vagyok. Most Pécsen, a bölcsészkaron PhD-zek kultúratudományból. az irodalom- és kultúratudományi tanszéken.
- Mi a témád?
- „Az újdonság születése és fogadtatása a mai magyar társadalomban”…
- No comment…
- Ezen kívül filmtervem is van. A Balázs Béla Stúdióbanól,amelynektagja vagyok melyben szintén részt vettem, Dér Andrással és a bátyámmal kezdtünk el még apánk halálakor foglalkozni egy filmmel, amit szeretnék folytatni már leforgatni. Ez a tervem mellesleg eddig talán éppen a spidronok miatt nem tudott megvalósulni, de most talán újra előkerülhet. A „Vázlat apámról” akkor indult, amikor 1986-ban meghalt Erdély Miklós édesapám. Ez nagyon megviselt, úgy éreztem mindennek vége. A megoldás az volt, hogy megírjam, kiírjam ezt magamból. Ez egyfajta „fatalista kabbalista” film lesznne. 22 szereplő, mint a tarot lapjai…22 történet, életrajzi és fiktív elemek egyszerre lennének jelen…
- A zsidó szimbolika tehát nem csak a „spidron-csillagokban” jelenik meg… Hogy jött a kabbala?
- Édesapámnak, ahogy nemsokkal halála előtt megtudtam Martin Buber: Száz chaszid legenda című könyve volt a legkedvesebb olvasmánya. Különösen megfogott a háború előtti kiadásban Buber bevezetője, amely a Chászidizmus lelkéről beszél. Nekem személyKülönösen fontos még esen is fontos a Hamvas Bélánál is felbukkanó gondolati megközelítés, a „tabula smaragdiná”-val kapcsolatban, amely Hermész Triszmegisztosztól ered, és folyamatosan jelen van a kultúránkban. Ezek a misztikus tapasztalatok, és a spirituális tudás összefüggnek egymással. Amikor beállt az a mondhatni „prelogikus” állapot, hogy „nincs apám”, elkezdtek képek és szimbólumok megjelenni előttem, és egy elkövetkezendő történet körvonalazódot előttem. Az ember élete néha nagyon nehéz lesz, könnyű elveszteni ilyenkor a racionalitás kontrollját…
- Főleg a gyűjtögetőknek… Azok, akik túl sok emléket, érzést cipelnek magukkal ahelyett, hogy megválnának tőle…
- Igazad van… Magam is így érzem. Ha lehet ezt mondani, én azelőtt évekig „gyűjtöttem” a vallásokat, mint ahogy a vallások egyfajta aszkézist gyűjtenek. Martin Buber azt írja, Isten szeretetét vidáman, örömmel kell felfogni, megélni. Apám még évekkel a halála előtt mondta nekem: eljön még a nap, amikor elkezdenek majd egymáshoz mérni minket. Ezért is tartozom apámnak ezzel a filmmel, mert az épülgető, és sok esetben hamis Erdély Miklós mítosszal, mítoszokkal szemben is meg akarom szeretném bemutatni őt az apámat, de anélkül, hogy a személyiségétegy szereplőre bíznám. Szóval semmi sincs még befejezve, a spidron történet is megy tovább a maga útján, éppen most is egy nagy spidron felállításáról tárgyalok, és a film forgatókönyve is folyamatosan készül, egyre talán most már közelebb kerülhet a megvalósuláshoz.
- Akárcsak a spidron közepe…
